------------------------------------------------------------
Kedves Anyu!
Az érzés felbecsülhetetlen mikor tudod,hogy melletted van a személy kiért az életed is odaadnád.
Hajnalban eget verően hangos nyikorgásra ébredtem. Gondoltam,biztos hívja Niallt a természet.
Nem is foglalkoztam vele. Fejemre húztam a takarót és aludtam tovább.
Pár óra múlva az ablakon beszűrődő fényre megint csak kinyílott a szemem.
Mellettem, csak egy összegyűrt párna hevert.
.
.
Nyújtózkodva nyitottam ki a szobaajtót, mely hangos nyikorgással mutatta meg a mögötte rejlő folyosót.
A legnagyobb meglepetésemre Niall kuporgott a sarokban.
-Hát te?-kérdeztem elképedve, mert nem tudtam mire vélni a helyzetet.
-Reggel kimentem levegőzni a teraszra, és nem akartalak felkelteni még egyszer a nyikorgással.-magyarázta.
Én csak lehajoltam hozzá, és halvány csókot leheltem az ajkára.
-Nem is zavarok-suhant el a semmiből Maura.
Elpirulva ugrottam el a szőkeségtől.
De ő visszarántott.
Elvesztettem az egyensúlyom és az ölébe pottyantam.
Vad csókcsatába kezdtünk.
Hirtelen eltávolodott tőlem, és felállt közben pedig engem is magával húzott.
-Szeretlek-csókolt meg újra.
Egyik kezével alám nyúlt, másikkal pedig az ajtó kilincsét kereste. Közben pedig ajkaink egyszer sem távolodtak el egymástól.
A szobába érve belülről belökte az ajtót, engem pedig az ágyára dobott.
Kajánul elvigyorodott, s lábai már hagyták volna el a padlót mikor...
Mikor megcsörrent a telefonom.
A pillanatnak lőttek.
A készülékért kaptam de megelőzött.
-A.a-mondta s kinyomta
-Niall!-adtam hangot a csalódottságomnak.
Válasz helyett mellém huppant.
Tekintetünk összetalálkozott.
Elvesztem a gyönyörű kék szempárban, mikor...
Mikor a telóm ÚJRA kiabálni kezdett.
Most gyorsabb voltam, és én nyomtam be a gombot először.
-Igen?-vihogtam bele idétlenül a kütyübe, ugyanis Niall ujjai megint csak az oldalbordáim közé tévedtek.
-Keira figyelné rám?-üvöltött Jo hangja a vonal másik végéből
-Persze mondjad-szorítottam össze fogaim
-Gőzöm sincs,hogy mit művelsz de nem is érdekel.
Az a lényeg,hogy sürgősen pakold össze a cuccaid ugyanis holnap reggel indulunk New Yorkba!
-Mi van?-döbbentem le.
Képem láttán még a szőke hercegem is felhagyott tevékenységével.
-Már pedig nem megyek sehova!-bontottam a vonalat s Niall felé fordultam.
-Mi a baj?-fürkészett
Megráztam a fejem, s a mellhasára hajtottam a fejem.
Ő apró puszikat nyomott a hajamba, én pedig csak élveztem a pillanatot.
Lehet most utoljára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése